Nagyi képeskönyve / Malacka újévi fogadalma
Írta: reitinger jolan Dátum: Január 18 2018 09:22:47
V
Kéményseprő lett a párja,
ki lóherét vitt utána,
együtt járnak így évente,
velük jár a jószerencse.
Teljes hír
arról, hogyan lett belőle szerencsehozó kismalac.
Malacka egy disznótoron,
átbújt a szűk kordonokon,
minek ide ennyi ember,
lassan itt már menni sem kell.
Átnézett a forgatagon:
Akkor én most fogadkozom!
Sok minden eszébe jutott,
míg a böllér elől futott.
Nem hagyom, hogy hurka legyek,
és azt sem, hogy megegyenek,
nem leszek se füstölt sonka,
rántott hús, se sült lapocka.
Ellenállok az őrömnek,
hurkát, kolbászt megtöltőnek,
rezgő kocsonya sem leszek,
hiába a sok jó recept.
Rágós pörc se, se nem pörkölt,
tudják meg, hogy ki a főnök!
Szalonnámat érzem hűnek,
nem adom el töpörtyűnek!
Nem sülök a serpenyőben,
sem most, sem egy szebb jövőben,
kerülöm az üstöt, lábost,
egyenek majd inkább lángost!
Tilos az én bőröm nyúzni,
sőt a kicsi farkam húzni!
Nem ülök fel semmi cselnek,
hiába is ingerelnek.
Még hogy! Mit nem! Hogy a számba?!
- le is esett ám az álla -,
nem engedem - röffent egyet,
hogy citromot tömködjenek.
Ezekről tett fogadalmat,
törölte az aggodalmat,
szaladt míg a lába bírta,
s míg a bőrét ki nem hízta!
Kéményseprő lett a párja,
ki lóherét vitt utána,
együtt járnak így évente,
velük jár a jószerencse.