Emily Dickinson: Life CXVII
Írta: Peszmegne Baricz Agnes Dátum: Február 05 2018 15:14:30
Sz
remélve azt, ha jő az éj,
oda visz álmomban a szél,
hol őt jól hallhatom.
Teljes hír

Emily Dickinson: Life
CXVII
I have a king who does not speak;
So, wondering, thro’ the hours meek
I trudge the day away,—
Half glad when it is night and sleep,
If, haply, thro’ a dream to peep
In parlors shut by day.
And if I do, when morning comes,
It is as if a hundred drums
Did round my pillow roll,
And shouts fill all my childish sky,
And bells keep saying “victory”
From steeples in my soul!
And if I don’t, the little Bird
Within the Orchard is not heard,
And I omit to pray,
“Father, thy will be done” to-day,
For my will goes the other way,
And it were perjury!
Emily Dickinson: Lét
CXVII
Királyom nem beszél velem;
úgy vágyom rá, míg átszelem
sok néma nappalom, -
remélve azt, ha jő az éj,
oda visz álmomban a szél,
hol őt jól hallhatom.
S ha így lenne, reggel felé,
szívem száz dobként verdesné
fel párnám halmait,
s harsogna kislányos egem,
s „Győzelmet” zengnének velem
lelkem harangjai!
S ha így se szól, a kék madár
se szállna kertembe ma már,
s imámból elhagynám,
„Atyám legyen, ’hogy akarod”,
mert azt tenném, mit akarok,
s ugyan ki szólna rám!