Irigylem a Napot,
mely testedet melegíti.
Irigylem a vizet,
amely ajkadat érinti.
Irigylem a szellőt,
mely arcodat simogatja.
Irigylem a Holdat,
mely szobádat beragyogja.
Irigylem őt, aki
téged reggelente ébreszt,
mindig veled lehet,
bármikor foghatja kezed.
Irigylek mindent és mindenkit,
ami és aki téged körülvesz,
mert én,
aki téged oly nagyon szeretlek,
mindezt nem tehetem meg.
Szabadka, 2015. április 30. –Jurisin Szőke Margit