Rosszul látod te a világot,
ÖRÖK ÉVA,
ha nem figyelve úgy hiszed,
hogy vannak tán szerencsésebb társak,
hogy van m á s által
birtokolt hódítás
és hogy csak a m á s é,
a m á s o k boldogsága!
Mert...,
mitőlünk nézve,
csak TE
vagy nekünk!
A TE létezésed az,
mi sokszoros hangsúlyozódással
van jelen a Földön,
egy másik nővel nem külön fél vagytok,
hanem a magad tükörképe ő,
oly szempontból ami elbűvöl minket,
a másik nő is TE vagy, -
lényed l é n y e g é n e k
más megtestesülése az!
Tündöklő csillagok
szikráznak pompázva,
mikor TEhozzád indulva,
s ragyogástoktól elvakítva,
tér s idő béklyójába fogva,
n e m t ő l u n k f ü g g,
m e l y h a n g s ú l y o z ó d á s o d j ö n,
e b ó d u l t ú t o n s z e m b e!
Szándékunkhoz
lehetőség listát
csap hozzá az élet...,
te is tudod:
- találatért kell,
hogy fusson a földi lét, -
életünk mesés perce
a találkozás,
...s, hogy
ez alkalomkor
láthatatlan kéz rendezi el,
- mindkettőnknek sorsát!
Erre gondolva,
így, - helyesen
lásd hát a világot
ÖRÖK ÉVA!
Mikor máshoz szólunk,
valójában éppúgy
tehozzád is,
...i l l e t v e CSAK HOZZÁD!
Nem hódít meg minket
soha m á s mint
tenmagad,
nincsen m á s r ó l szóló történet!
Nincsen m á s n a k szóló udvarlás,
nincsen m á s s a l fogadott szövetség,
m á s s a l történt
sors összekötés!
Költő sem ír
soha m á s n a k verset,
n e k e d í r t á k azt is,
m i n d e t!
A Föld minden
férfi által elmondott bókja,
ábrándozott, elcsókolt csókja,
minden álmunk,
örök vágyunk,
soha nem szól m á s r ó l,
minden csak t e r ó l a d,
mindig csak t e h o z z á d,
mindig csak személyesen n e k e d,
M I N D E N C S A K N E K E D S Z Ó L!