Tudod-e, hogy mennyire várlak
elmondom én a téli fáknak
elmondom én a pacsirtának
elmondom én a hóvirágnak.
Hallod a dermedt csönd, hogy ropog
szinte fáj, ha a tél oly konok!
Elég volt belőle s még motyog,
de lám a tavasz már itt kocog!
Te vagy a legszebb dal, bennem élsz,
ó, rügyfakadás, ugye mesélsz?
Ébredő bogárka te beszélsz?
Itt a tavasz, tőle mit remélsz?