Világvágy - teáscsésze blues
Írta: ILLC G3C Dátum: Február 28 2018 10:14:35
Sz
Egy magányos év az égnek túlontúl elárvult fellegén,
Nem ad választ ha kérdem, vajon él e még az őszintén?,
Elbutult mellettünk az idő, mit a hibáink súlya lassúvá tett,
Pedig rohant a világ nem törődve velünk, kiket itt felejtett,
Teljes hír
Egy magányos év az égnek túlontúl elárvult fellegén,
Nem ad választ ha kérdem, vajon él e még az őszintén?,
Elbutult mellettünk az idő, mit a hibáink súlya lassúvá tett,
Pedig rohant a világ nem törődve velünk, kiket itt felejtett,
Én meg csak teázgatok délután, feketével amit főztem,
Túl citromos lett az arány, a cukrozást kevesellem,
De sokallom a terhet, mely ólomként húzza vállaim,
A látvány megint átver, tőrbe csalva legszebb álmaim,
Fotelben ér a hajnal, ódon fotelben ér a sötét éjszaka,
S a délután is, mi zord világom nyugodalmas évszaka,
Kezemben a bögre, forrongó mint megannyi gondolat,
Tele van töltve vággyal, ám ki tudja mit nem tartogat?,
E fotelvilágban a jövőm süppedő, s látszatra gondtalan,
Pedig semmim sem biztos, holnapom tán már hontalan,
De a karfa amely rajtam átkarol, ma még biztosan tart,
S a kíváncsiságom kortyonként lassan mutatja az utat,
Gondolván néha szépre, csak ámulok ezerféle csodán,
Mikor a savanyúság vesztére megcukrozom teám,
Majd nagyokat hörpintve, bízva minden egyes kortyban,
Megégetem nyelvemet egy ilyen bizonytalan korban,
Én mégiscsak teázgatok, nap nap után örökletes bután,
Amígnem újra egy lesz a letűnt háromszázhatvanöt után,
Lassacskán beleőszülök, ahogy elfogy az összes cukrom,
Nem lesz többé már se fotelem se éjjelem vagy nappalom,
A délután pedig már hideg téli álomra váltja bocskorát,
A kortyok hada kihűlten itatja csak az élettelen ostobát,
Se citrom, se víz, se bögre, de rájuk gondolni sem vágyom,
Csak helyettük mind jönne már egy szebb, igazabb álom,
Hisz egy magányos élet ezen a zajos, nyüzsgő földtekén,
Nem ad választ ha kérdem, mit tehetnék azért őszintén,
Hogy az idő ne rohadjon, s óvja meg legalább emlékeimet,
S egy régvolt ember nyomdokaiként őrizzen az emlékezet.