Pénzár Miklós:
Magas hegyek...
Magas hegyek tetejében
Fenyőerdők legmélyében
Lakik egy ősz öreg anyóka
Bizony Ő,télnek édesanyja
Várja, egyre várja haza fiát
Vad jeges, harcias tél királyt
Félti, mindig csak jobban félti
Hogy legyőzik, megcsúfolják
A trónjáról végleg letaszítják
Király a vészt még nem érzi
Megrázza hatalmas szakállát
Hóval lepi be zord téli világát
Egyre hosszabbak a napok
Melegebbek már a nappalok
Olvad már a hó szemlátomást
Melegebb lesz minden nappal
Nem bír a Tél már a Tavasszal
Ragyog a Nap, mindig jobban