Kitűzöm a kokárdát
Alszanak az emberek,
Süketen és vakon,
Nem érdekel senkit sem,
Volt-e forradalom!
Éjjel-nappal emlékek,
Rádióban, tévén,
Egész lényem sír, zokog,
Érdektelen békén!
Megrendülve hallgatom,
A Szabadságharcot,
Az akkori ifjaink,
Eszméi, mind halott!
Visszatérek kis korba,
Jó hetvenöt évre,
Forró, nyüzsgő menet volt,
Március ünnepe.
Készültünk felvonulni,
Szép, magyar ruhában,
Anyánk varrta jó szívvel,
Úsztunk boldogságban.
Itt vagyunk újra mában,
Gyűlölet, széthúzás,
Szeretetnek nyoma sincs,
Háborúk, gyilkolás!
Magyar nemzetünk még él!
Más eszmék pusztítják.
Nem szűnhet meg a harcunk!
Megsegít, Jó Atyánk!
Magyar haza mindig lesz,
Soha ne csüggedjünk,
Isten adja oltalmát,
Ebben reménykedjünk!
Házam falán a zászló,
Hirdess jobb világot!
Kitűzöm a kokárdát,
Mert én magyar vagyok!
Budapest, 2018. március 15.