Fokhagymadal
Írta: hzsike Dátum: Március 25 2018 11:19:52
Sz
Tavalyról maradtam a spájzban,
fekszem egy ősrégi kosárban,
a testem kiszáradt, ízem rossz,
akár az utcai ingyen koszt.
Teljes hír
H.Gábor Erzsébet
Fokhagymadal
Tavalyról maradtam a spájzban,
fekszem egy ősrégi kosárban,
a testem kiszáradt, ízem rossz,
akár az utcai ingyen koszt.
Pasim, a jóképű fokhagyma,
a nejét miattam otthagyta.
Egy este titokban megszökött,
s mellém, a kosárba költözött -
gömbölyű gerezdem imádta!
Piszokul fáj most a hiánya,
ugyanis, engem is elhagyott,
s így lettem bánatos, tetszhalott.
Egyetlen vigaszom van nekem -
meglepődsz te is majd kedvesem!
Miközben az idő elrohant,
bennem a szerelem megfogant,
s csíra nőtt gerezdem vén tövén!
Tavaszi Nap lehel fényt körém,
s éledek újra, mert érdemes -
fiatal lány leszek, nagyszemes!
Ez éltet már csak, a szép remény!
Gerezdem pikáns lesz, kőkemény,
s pirítós kenyérre olvadok!
Volt pasim, üzenem, - jól vagyok!
2018.03.14.
(A képen: Kriston Klári, "Ébredés" c. fotója)