Kiérdemelt végzet, vagy véletlenr30;
már nem számít!
Az útnak végén oly sok emlék:
könnyek, szavak, õszinte részvét.
De miért is? Hiába magasztos szavak!
Egyszerûen csak nem lett volna szabad!
Õrizzük meg, tiszta valójában lássam!
Maradjon õ mindig az éjszakában társam!
Gyász, s minden más, mit maga mögött
hagyott!
Találja meg helyét ott, ahol mindenki ideje
korán halott!
Õrizzük meg, emléke pár könnycseppet kiont!
Kívánom, hadd lássam egyszer majdan újra
viszont!
Koronczay Károly (1981-2008) emlékére