Az első nap, Veled
Írta: nagyember Dátum: április 04 2018 11:08:22
Sz
Beléptél életembe egy csodás napon,
őszintén örülök ennek, de nagyon.
Nem egyszerű volt a találkozásunk,
ha mondhatom így: egymásra találásunk.
Teljes hír
Beléptél életembe egy csodás napon,
őszintén örülök ennek, de nagyon.
Nem egyszerű volt a találkozásunk,
ha mondhatom így: egymásra találásunk.
Nem számítottam semmi ilyesmire, tényleg,
de majdnem megállt a szívem, végleg.
Igen, Te miattad kapkodtam levegő után,
zavaromban csak néztem Rád bután.
Amikor előttem mentél, csak néztelek,
szép lassan, többször végigmértelek.
A hajad is tetszett, azaz most is tetszik,
nálam senki máséval nem vetekszik.
Lennék szellő, hogy én általam lobogjon,
csak fújnám, hogy a nyakad körül forogjon.
Mikor beszélgettünk, arcod minden kis részét,
csak néztem, csodáltam lényed szépségét.
Őszinteséged, és modorod is elvarázsolt,
ez az, amivel az ember soha nem számolt.
Mert hihetetlen, hogy létezik ilyen Nő,
vagy inkább teremtés, ez a megfelelő.
Nekem is furcsa ez az egész, viszont jó,
nem volt rég ilyen élményem, ehhez fogható.
Neked hála, újra szebbek a szürke napok,
már nem érzem azt, hogy sivár sivatag vagyok.
Legyen bármi, nem tudjuk, hogy mi lesz,
nekem már most is jó, remélem megértesz.
Ha netán többet nem is látlak, akkor is,
hálás vagyok a sorsnak, százszor is.
Hálás, mert már most sokkal többet adtál,
mint bárki más, aki boldogságot szimulál.
Nem hiszem, hogy véletlen volt az a nap,
amikor életemben először megláttalak.
Ahogy néztél rám, ahogy beszélsz velem,
már ezektől is jobb lesz a kedvem.
Megérdemled, hogy mindig boldog legyél,
a férfi a tenyerén hordjon, aki majd veled él.
Tudom, merészen, és furán hangzik most,
de ha úgy alakul, lennék, aki a tenyerén hordoz.
Mert Te megérdemled, hogy boldog legyél,
ilyen Nő az, akit egy Férfi mindig is remél.