Gruß
Ihr Vöglein in den Lüften,
Schwingt mit Gesang euch fort
Und grüßet mir den teuren,
Den lieben Heimatsort!
Ihr Lerchen, nehmt die Blüten,
Die zarten mit hinaus!
Ich schmückte sie zur Zierde
Für's teure Vaterhaus.
Du Nachtigall, o schwinge
Dich doch zu mir herab
Und nimm die Rosenknospe
Auf meines Vaters Grab!
___________________________
Köszöntés
Madárkák fönn az égen,
Nótátok, mely vidám,
Köszöntse hőn imádott,
Szerelmes pátriám!
Pacsirtanép, hozz nékem
Pompás virágokat,
Hadd ékesítsem vélük
Szülői házamat!
Egy rózsaszálért libbenj
Le hozzám, csalogány,
És vidd a drága sírra,
Hol nyugszik jó apám!
* * * * *