A képzelet...
Elmerülve egy őszi estelen,
elém állt egy karcsú nő hirtelen.
Ajkain az életnek mosolya,szebbet
nem láttam még soha.!
A hold bevilágított az ablakon
haja fénylett mint a szilikon.
Alakja olyan volt mint a pehely,
amit a fátyol nem takart egészen el.
Csak állt szótlanul,bennem a
gondolatok halmozódtak......
Va-e még férfi e földön ki
becsüli az őszinte tiszta vágyakat ?
Így morfondíroztam magamban
kérdések cikáztak agyamban.
A látomás eltünt mint a buborék,
amit eddig nem láttam soha még.
Ágostpon Tibor
2018 Arizona