Éji órán...
Írta Miklós Pénzár
Éji órán Rád gondolok
előjönnek gondolatok
Egyre szebbek, élnek
emlékeket felidéznek
Milyen jó is volt Veled
a drága rongyos élet
Nevettünk,gondtalanul
csak a mával törődtünk
Néha szomorú lettem
de szemeidbe néztem
Kivirult újra fájó szívem
égett benne szerelmem
Szép volt Veled az élet
köszönöm szerelmedet
Köszönöm a szereteted
mikor ápoltál, vigyáztál
Két kezeddel simogattál
a naptól széltől megóvtál
Mindenedet nekem adtad
adtam érte szép szavakat
A verseimet Neked írtam
a kezemet megcsókoltad
A könnyeiddel simogattál
néha még rám is szóltál
Hé ne írj már olyan sokat
jobb,ha holnapra is marad
Így évődtünk néha Veled
én szorítottam a kezedet