Éjszaka a felhők
öntötték az esőt,
kelő Nap sugara kékített levegőt.
Kátyús utcák kövén
tócsák tükre fénylett,
a dús éji pára elenyészett.
Piros esernyő hervad a parki padon,
csábít, de magára hagyom.
Vizes kabátom vállamon nyom,
magamon szárítom.
Tarka tömeg dolgára siet,
sodorja őket az igyekezet.
Időben érkeznek vagy késnek,
a késések ismétlések.
Okosan vagy bután
futunk a pénzünk után,
bűnnel vagy becsülettel,
megszerezzük, ami kell.
Így telik az élet,
örömmel, bánattal,
unottan vagy erős akarattal,
az utolsó órán
érted jön a halál.