Vannak napok, amikor felébredsz,
s könnyednek, tisztának érzel mindent,
de van mikor meglop az éj... s ellop tőled egy álmot,
félénké tesz, mint egy madár, ami éppen elröppen az ágról.
Messze... a vaslóval megfontolt pörgésben,
a kiszáradt horizontnyak síkján,
egy láthatatlan vonalon összeforr egy fa,
amelyen egy váratlan virág a felszínre kihajt... mindent tisztázva.