Virágzik a hárs, végre itt a nyár,
Ám a szerelem nem virágzik már.
Csendes eső után száll hárs illata,
Változik a szív kedélyállapota.
Szem csak keresi, végre meg leli,
Bensőt elönti, vágyat nem kelti.
A testet gyötrő vágyak már csitulnak,
Szerelem tüzes lángjai hamvadnak.
Imádom a hársvirág illatát,
A nyári csillagfényes éjszakát.
Illata bódító, orrot csábító.
Szerelmes szívnek mért nem bátorító?
Az élmény valamiért elmaradt,
A szerelem félúton elakadt.
Szép volt! Kaptam, adtam, tőle tanultam...
Könny nem hull, boldogság részese voltam.
Szabadka, 2018. június 6. –Jurisin Szőke Margit