Májusi dal
Pompásan csillog most
nekem a természet,
fényesen süt a nap
és a rét rám nevet.
Virágok fakadnak
most minden ágról,
és százezer hang, a
bokorban ficánkol.
Öröm és boldogság
mellekből kifakad,
ó szerencse, ó kéj!
e föld, és a nap.
Gyengéd a szerelem
aranyos vagy, szép,
mint a hajnali köd
oly magas az ég.
Gyönyörű áldásod
illatos virága,
üde itt a mező,
és e föld világa.
Ó, te kis leányka, úgy
szeretlek téged,
ahogy szemed rám néz
forró tűzben égek.
Úgy szereti a csalogány
hódító dalát,
mint a reggeli virágok
a bódító illatát.
Ahogy én szeretlek
izzó véremmel,
ifjúságot adtál
és nem félelmet.
Most az új dalokhoz
a táncokkal vezetsz,
légy örökké boldog,
hogy engem szeretsz.
Fordította: Mucsi Antal- Tóni
Pénzes István, volt iskolatársam festményével...
Mailied
Wie herrlich leuchtet
Mir die Natur!
Wie glänzt die Sonne!
Wie lacht die Flur!
Es dringen Blüten
Aus jedem Zweig
Und tausend Stimmen
Aus dem Gesträuch
Und Freud' und Wonne
Aus jeder Brust.
O Erd', o Sonne!
O Glück, o Lust!
O Lieb', o Liebe!
So golden schön,
Wie Morgenwolken
Auf jenen Höhn!
Du segnest herrlich
Das frische Feld,
Im Blütendampfe
Die volle Welt.
O Mädchen, Mädchen,
Wie lieb' ich dich!
Wie blickt dein Auge!
Wie liebst du mich!
So liebt die Lerche
Gesang und Luft,
Und Morgenblumen
Den Himmelsduft,
Wie ich dich liebe
Mit warmem Blut,
Die du mir Jugend
Und Freud' und Mut
Zu neuen Liedern
Und Tänzen gibst.
Sei ewig glücklich,
Wie du mich liebst!
Írta: Johann Wolfgang von Goethe