Poros polcokon nyugszanak õk,
A régi, elfeledett gondolat vivõk.
Rásüt a fény a papírhalomra,
Vajon melyik lesz a szerencsés ma?
Melyiket veszik kézbe végre újra?
És ki lesz a fõhõs, mi lesz a búja?
Kardpárbaj lesz vajon, vagy szöktetés?
Börtön, szerelem, vagy fõvesztés?
A kis bogarak megadják a választ,
Csak értened kel, mind téged várnak.
Képeket adnak, érzelmeket
És túlfûtik a képzeleted.
Mindegy, hogy régi vagy új a lap,
Egy könyv ugyanaz: álmokat ad.