Schicksal , du Zaubrer...
Schicksal, du Zaubrer, o werfe nur Schatten,
Tiefen und Höhen mir hin in die Wege,
Denn auf der Ebne, der einförmig glatten,
Schwanket man ewig nur säumend und träge!
Laß dein Gewitter nur blitzend umtosen
Die mir am Lebensbaum keimenden Blüthen;
Wenn's auch entblättert die schwankenden losen,
Wenn nur die edlen zu Früchten erglühten!
_________________________________________
Varázsló-sorsom...
Varázsló-sorsom, ó, csak árnyad vessed:
Hegy-völgyed kínját élet-útjaimra,
Merthogy a síkság untat és feledtet,
Késleltet, lustít, mint örök rossz minta!
Viharod engedd villámlón lecsapni
Az életfámon nyíló sok virágra;
Termékenyültnek kell csak fán maradni,
Nemes gyümölcsöt ő érlel világra!
* * * * *