Egy éjszakai szerelem,
közötted és közöttem,
olyan..., mint egy felhő a másikon,
és cikázó, mint a villám,
hisz ha beborul az ég,
a vihar ostorként csattan felettünk,
s villámok világítják meg a testünk...
Ó, a ruhád öve ott lóg az ágyam végén,
s te csak állsz hallgatagon,
tested válaszol a gyöngéd szavakra,
imádod az édes kényeztető dédelgetéseimet,
míg bennem egy halk dallam dudorászik.
És tudod melyik ez a dal, lehet tetszik neked...
Ó, de inkább hagylak,
ott érints meg... ahol régóta jól esik neked.