H.Gábor Erzsébet
Parázna szél
Parázna szélfi fodrozza szoknyám,
akár egy férfi, úgy ér ma hozzám;
simítja térdem, csókolja combom,
blúzomon landol - bomlik a gombom!
Nyakam pihéit kéjesen fújja,
hátamon végig siklik az ujja,
csípőmre fonja toll-puha szárnyát -
vágyteli érzés balzsama jár át.
Pezsdül a vérem, lángol az ajkam -
lator a szél, hisz mulat csak rajtam!
s vállamra lágyan csókot lehelve,
elhagy, egy szürke fellegbe veszve.
2018.07.20.