BÚCSÚ, A HIBISZKUSZTÓL - Farkas Viola verse
Ha van erőm, kertben vagyok,
Szűntelenül dolgozgatok,
Fő munkám a gaz szedése,
Közben fák, bokrok metszése.
Mikor ide költözködtem,
Sok növényt telepítettem,
Ezek közt volt e Dísznövény,
Mint a legszebb, új jövevény!
Beoltották két színűre,
Fehér és rózsaszínűre.
Kertem éke volt sokáig,
Meg is nőtt, ház magasságig!
Szépségét fennen hirdette,
Szívemet boldoggá tette.
Rózsaszínű virágjai:
Több sorban voltak szirmai!
A tavasszal észrevettem,
Két nagy szára, élettelen,
Kifűrészeltem ágait,
Rendbe is jött, virágzásig!
Ó, de jaj, most augusztusban,
Mintha lenne haldoklásban!
Ismét fűrészt vettem kézbe,
Első voltam, segítésbe’!
Nagy a baj, mert a töviről,
Recsegve, kidőlni készül!
Segítettem elmúlását,
Könnyezve, a pusztulását!
Köszönöm, hogy nekem voltál,
Szépségeddel vigasztaltál!
Isten adta Gyönyörűség!
Remélem, találkozunk még!
Budapest, 2018. augusztus 26.