Régi,szép világ.
Visszasírom a régi időket,mikor
Több tisztelet jutott mindenkinek.
Mikor a nő csak nő akart lenni,
Otthonába gyerekeket nevelni.
Nagyobb tiszteletnek örvendeni.
Mikor kezet csókóltunk a nőknek,
Levett kalappal üdvözöltük őket.
Közben megváltozott a hegemónia,
Sokaknak nem imponált a régi nóta.
A nők kitörtek a hámbol,nadrágba
Bújtak,többen póznákra másztak,
Katonásdit játszottak,politizáltak.
Egyet elfelejtettek,nekik is dolgozni
Kellett,amit a gyerekek sínylődtek meg.
A világ változik,ellenkezni nem lehet,
Haladunk a korral,bizar gondolatokkal.
Egyenlők soha nem leszünk,mert a
Természetünknél fogva nem egyezünk.
Gyengébb nemnek kijár a tisztelet,amit
Az új generáció csak részben ad meg.
Visszasírom a régi időket mikor a
Nő nekünk sokkal többet jelentett.
Ma már a férjek főznek,vasalnak,
Gyerekeket tartanak,nők dogoznak.
Furcsa ez a világ amiben nem látom
A logikát,valaki mondja meg miért
Lett felforgatva az a régi,szép világ ? !
Ágoston Tibor
2018 Arizona