HOGY JÁRTAM?
Jaj! Hogy jártam? Szégyellem is!
De mással is megeshet!
Kinyitottam egy fiókot,
A tartalma, meglepett!
Mind, kiugrott a sok papír,
Közötte, csecsebecse,
Hogy gyömöszölhetném vissza?
Spájzba lett eltűntetve!
Na, de ott is, zsúfolt minden,
Doboz-gyárat nyithatnék!
Papír-hegyre sámlit tettem,
Hát, most válogathatnék.
Kidobni a fölöslegest!
Megbeszéltem magammal.
Csak, hogy fontos holmik ezek,
Vita, gondolatommal!
Rakosgatok, elmerülök,
Régi karácsonyokon,
Uralkodóként csücsülök,
Növekvő halmazokon!
Minden jó lesz valamire,
Ez, régi tapasztalat!
Csak ne látnám a sok zacskót,
És összes, kacatokat!
Lehet, hogy egy gyűjtő lettem?
Ragaszkodom mindenhez!
Itt hagyok minden értéket,
Egy új, élet kezdéshez!
Itt van velem az életem,
Örömöm és bánatom,
Hogy dobnám ki emlékeim?
Pedig már sok, belátom!
Új sublót, mit nem rég vettem,
Nagyon megjártam vele!
Szétesett minden fiókja,
Javítani kellene!
Hű, de bosszant! Benne minden,
Összevissza keverve,
Had ne mondjam, hogy büntetném?
Aki így szerkesztette!
Nem folytatok semmi munkát,
Gyűljön minden halomra,
Egyszerűbb, ha már nem leszek,
Legyen minden felgyújtva!
Kimenekülök a kertbe,
Mégis a gazt szeretem,
Kihúzom mind, gyökerestől!
Magját, el is vetettem!
Budapest, 2018. augusztus 31.