Nem tudok...
Nem tudok a kerekasztal
egyik sarkára se rácsapni,
és nem tudok szebb életet
egyik olvasómnak sem adni.
Nem tudom fájó napjait
a tövisektől megfosztani,
csak egy pillanat örömét
szeretném velük megosztani.
Míg e sorokat olvassa
feledjen el mindent egy percre,
's ne vegye észre még azt se,
hogy a széken fáj a feneke.
Csak annyi örömöt adjon
e rövid kis vers olvasása,
mint amennyit nekem adott
kora reggel a megírása.
A felkelő napsugárban
mezítláb sétáltam a fűben,
és úgy éreztem ott magam
mint fecske, fenn a magas űrben.
Oly sok szegény gazdag, él itt körülöttem
mindenük megvan, de oly szegények mégis,
szegény ember is, nagyon boldog tud lenni
ha nem eszének, hanem a szívének hisz.
Oly kevés kell egy ember boldogságához
de még azt sem kapja meg, ma már mindenki,
nem az a boldog, akinek sok a pénze
hanem az, aki a kevéssel beéri.
Mucsi Antal-Tóni 2013 Július 18