Évforduló
Írta: vali75 Dátum: Szeptember 27 2018 11:32:47
V
Bolyongott a lelkem, álom és valóság határán,
rongyos felhők kacérkodtak, reményem forgácsán.
Mit érzett anyai szívem, tőrdöfésként sajgott,
életharcomat megvívtam, őszbe ringatott az alkony.
Teljes hír
Évforduló
Reménybe vetett hitem, orvosok szaktudása,
évfordulót ünnepelek, tizenhárom év kapujában.
Hosszú rögös utamat végigjártam csendben,
zokszó nélkül cipeltem súlyos keresztemet.
Ragyogott a Nap az égen, értem ódát zengve,
egészségem visszakaptam, felemelted lelkem.
Vérző szívem sebeit gyógyító balzsam,
csodálatos ünnepnapra virradt ma a hajnal.
Szertefoszlott minden kétség, győzni kell végre,
könnybe lábadt szemeimmel fohászom szállt az égbe.
Kemény harc és küzdelem, megpróbáltatások között,
míg a halálmadár fejem fölött dacolva körözött.
Szent szíved oltárán menedékre leltem,
templom csöndjében térdre rogyva vezekeltem.
Hálát rebeg ajkam, dicsőséget zengve,
transzplantációm után erőre kapva meneteltem.
Bolyongott a lelkem, álom és valóság határán,
rongyos felhők kacérkodtak, reményem forgácsán.
Mit érzett anyai szívem, tőrdöfésként sajgott,
életharcomat megvívtam, őszbe ringatott az alkony.
Álmatlan éjszakák, agyam mint kattogó fogaskerék zakatolt,
Tudat alatt tervezgettem, baldachin ölelte pamlagon.
Sötét felhők korcán szertefoszló árnyék,
újjászületésem évfordulóján semmi se fájjék.
Kitaposott ösvényem, lelkem balladája,
optimista gondolatok tengerembe zárva.
2018. 09. 26.