Bizony jólesik...
Írta Pénzár Miklós .-
Jól esik egy puha simogatás,
Egy csodás szép,szemvillanás
Jól esik egy biztató kézfogás
Jólesik egy kis boldog mosoly
Jólesik,ha arcod nem komoly
Jól esik,ha néha játszol velem
Én már szívemet adom Neked
És Te boldogan el is fogadod
Belenézek csodás szemedbe
Ott rögtön megszédülök tőle
Érzem ökrökre,raboddá tettél
Nincs semmi,mit tőlem elvennél
Már mindenem örökre a Tiéd
Szíved eggyé vált a szívemmel
Lelkem,átölelte csodás lelked
Aztán eggyé váltunk mindörökre
Hosszan tartó csodás szerelemre