Szakadt láncszem hiába ép,
nem erősíti a többi,
vegetáló időm ha lép,
nyüzsgő múltam' felidézi.
Nem csörögtem mások nyakán,
és sohasem díszelegtem,
kapcsolódtam bölcsen, lazán
apró, gyöngyös sikerekben.
Amit mesterektől kaptam,
tovább adtam mind szemenként,
hagyatékom őrzik sokan,
ez gyújt bennem halvány reményt.
Körön kívül nem keresnek,
csak hasonló, szakadt társak,
nem vágynak társulni egynek.
Fátyol-szemmel alig látnak
valódi és álvilágot,
már én is csak homályosan.
Múltba foszlott emlékláncot
összefűzni - haszontalan!