Emlékeimet fölfalja
a menekülő idő,
eltűnik a múlt,
sötét a jövő.
Életem súlyos golyó,
gurul az alagút felé,
tartalma fájdalom,
felszíne félelem.
Gurul, csak gurul a golyó,
egyre nő az üresség távolsága,
Előre tekints!
Ne nézz hátra!
Vár a sötétség ragyogása.
Ott nem lesz többé fájdalom,
az életet csak álmodom.