Pénzár Miklós.
Gyere, kicsim...
Gyere, kicsim,
Jöjj közelebb,
Hajtsd vállamra
Szép fejedet,
Mesélek most,
Nagyon figyelj!
Egyszer, régen
Az időben:
Élt egy sárkány
Az erdőben.
Minden évben,
Újév napján
Lányt követelt,
Hogy felfalja,
Éhét vele
Csillapítsa.
Élt egy leány,
Nagyon szép volt,
Falu népe akarata,
Sárkánynak őt adja.
Leány sírt félelmében,
Volt egy legény,
Pál a neve,
Ő a kislányt
Nagyon szerette,
Megfogadta
Esküt tett rá,
A menyasszonyát
Sosem adja.
Kucsmát téve a fejére
Ment a sárkány
Elejébe.
Sárkány már várta,
Fogait csattogtatta,
Lángot fújt a
Legénykére.
De bátor volt a fiú,
Nem ijedt meg,
Kis fokosát elővette,
Sárkány fejét leütötte.
Boldog volt
A falu népe,
Hogy a lányokat
Megmentette,
Palkó a lánykát
Feleségül vette,
Házába költöztette,
És nagyon szerette.
Tán` még ma is élnek,
Ha meg nem haltak.
Fejét vállamra hajtva,
Hozzám bújva
Édesen aludt
Drága, pici lánykám,
Kicsi Lottikám,