Pénzár Miklós .
Véletlenül...
Véletlenül arra jártam
S ajtódat Rád nyitottam,
Hangodat meghallottam
Nagyot nevettél,Te éppen
Hogy ki látogat,itt engem
Csak én vagyok dadogtam
Pohár vizet kértem éppen
Csodálkozó arccal jöttél
Kis kancsóban le is tettél
Jó, jeges hideg forrásvizet
Én,csak néztelek bűvölten
A kancsó vizet elejtettem
Ó, szegény cigány legény
Újjad,látom megvághattad
A véredet,is itt hullattad
Gyere te velem ,lefektetlek
Ekkor láttam szemeidben
Apró kis könnycseppet,meg
Megszerettél ott Te engem
Édes csillagszemű feleségem