Pénzár Miklós:
Ábrándoztam...
Álmodoztam,gondolkoztam
mindig valamivel foglalkoztam
elnéztem a vonuló felhőket
a madarakat melyek repültek
lassan és iszonyú magasan
prédára lesve és mozdulatlan
aztán valami,mást figyelve
ezzel ismét sok órát eltöltve
telt az ifjúságom sok éve
Nagyapám jóra tanitgatott
hasznosakra és fontosra
minden szép igazi madárra
eltelt a gyermekkorom
ami szép volt, mint egy álom
talán legszebb a Világon
őrzöm szépségét,régi időknek
emlékét sok,jóembernek
teleknek és virágzó tavasznak
vidám,gyermeki kacajnak
sok kedves gondtalan napnak