Pócsa Józsefné
Andika unokámnak születésnapjára
Ahogy hosszasan nézem a fényképét,
Boldogság csillogtatja szép két szemét.
Pisze orra alatt, formás ívelt szája,
Szöszi haja, szép mosolya az ő bája.
Kicsi volt még, mikor őt tanítgattam,
"Látod, ott megy a trolibusz "én mondtam.
"Játom, ott megy a tojibusz" utánozta,
"Nem tojibusz, tojibusz"ismételt, s mondta!
Így gyakoroltunk mi ketten naphosszat,
Mire az "R" betűt estére kimondta.
Felnőtt lett már azóta a kis unokám,
Milyen gyorsan eltelt az idő- mondhatnám.
De a szép emlékek itt élnek bennünk,
Ezek azok mit sohasem feledünk.
Ameddig élek, ők gyerekek maradnak,
Ők a boldogságom minden napjaimnak!
2018-11-11