A Fény gyermekei
Írta: Kek Napkorong Dátum: November 28 2018 11:16:57
V
Az Idő szálai a láthatatlan rokkán
peregnek.
Fájnak és gyötörnek a szavak, a
képek, az emlékek.
Teljes hír
Az Idő szálai a láthatatlan rokkán
peregnek.
Fájnak és gyötörnek a szavak, a
képek, az emlékek.
Halkan derengnek a novemberi
fénytelen
ködben és elvesznek a súlytalan,
üres, fásult időben.
A múltról beszélnek, hogy volt
egyszer
egy nép, - bátor, tetterős.
igaz szívű, nem színlelő, szép
szavú.
Kik a Fényből szőttek álmokat, a
szemükből
is Fény ragyogott, tisztelték a
földet,
az eget, a vizeket.
Ültettek fát, arattak bőven. Kalács,
kenyér,
bor és Áldás termett minden
vetésen.
A Fény Fiai elfelejtették, hogy
göröngyből
vétettek, - szent minden göröngy,
hisz
rá a szavakat Isten ujja írta!
A szavak fénylenek újra és várják
azt
a népet, kik tisztelik a madarak
énekét,
a vizeket, az eget.
Tisztelik a hőst, aki nem lesz
árulóvá
és nem ámítja a kába tömeget!
Az igazat az igazak írják!A Fény újra
Fény
lesz! Igaz, szép, nemes.
Budapest, 2013. november 27.
Gabre Anna