Becsukott szemel
magamba nézek,
élvezetem csak képzelet,
emlékeim események,
fakuló arcú, távoli emberek.
Gondok fészkelnek agyamban,
fájdalmamat magamba fojtom,
panaszkodni nem merek.
Ráncos arcom nem mosolyog,
fülemben hallgatnak a hangok,
sötét hajam fehéredik,
dús erdeje gyérül.
Az est meleg kenyeréből
sok szeletet szeltem,
morzsáit az évek során ettem.
Madárkáim mind elszálltak,
visszanéztek, meg-megálltak,
végleg elrepültek,
csillogó szem, mosolygó arc küldte
vissza álmaimba őket.