Hallod mit suttog a szellő?
Hamarosan futva érkezik,
kacéran megperdül- fordul,
és majd egy kicsit lefékezik.
Nézd, gyengéd csókokat lehel
a fagyos, szundikáló földre.
Nyomában kikelet- nyitány,
madárdal zeng bele a csöndbe.
Sír, zokog a jámbor felleg,
mesél, simogat szelíd hanggal.
Ringatja az óvó ágat,
bársonyos, pihe- puha dallal.
Szirmot bont a kék ibolya,
megpezsdül a mezőn az élet.
Hernyó lelkembe méz folyik,
nemes napsugár hoz bőséget.