Ludwig Bechstein: Ankunft / Megérkezés
Megérkezés
A messzeségeken átkelve,
hosszú mérföldek megettem;
Keserű fájdalmat szenvedve,
s itt újra nálad lehettem.
Engem a vágy sasszárnya hozott
gyorsabban mint egy ló vágtat,
míg a várrom alatti dombon
hol a karjaimba zárlak.
Halvány pirosban az ég alja,
sárga arany a messzi tó,
az erdőből pásztorfurulya,
nekem királyságot adó.
Rózsaszínű arcod virágzik,
rám ragyognak a szép szemek,
messzeség fájdalma elveszik,
mert holtamig tiéd leszek.
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
Ankunft
So sind die Fernen überschritten,
Die langen Meilen hinter mir;
Das bittre Leid, es ist erlitten,
Und wieder nahe bin ich dir.
Mich trug der Sehnsucht Adlerflügel
Weit, weit voran dem säum'gen Roß,
Bis unter'm Burgruinenhügel
Ich dich in meine Arme schloß.
Der Himmel glüht in sanfter Röthe,
Im Flammengold ein ferner Teich,
Den Wald durchtönt die Hirtenflöte,
Mir aber winkt ein Königreich.
Mir strahlen deiner Augen Sterne,
Mir blüht der Wangen holdes Roth,
Vergessen ist das Leid der Ferne,
Und ich bin dein bis in den Tod.
Írta: Ludwig Bechstein