Volt nekem apám, anyám.
Ők a közeli őseim.
Volt egy húgom és egy bátyám.
Ők voltak testvéreim.
Ma sajnos, már egyik sem él.
Ők már lehet, hogy angyalok.
Felettük csak Isten ítél.
A rangidős már én vagyok.
Vannak itt-ott emberek,
közelebb, vagy távolabb.
Akiket így-úgy ismerek.
Van ki néha barátságosabb.
Vérvonalon nem ér véget.
Nem tűnök el, ha meghalok,
mert utánam marad élet,
kikben rejtve megmaradok.
Mert őbennük folytatódik,
az élet, ami bennem volt.
Rejtetten, de munkálkodik,
magom, ami tovább hatolt.
Leszek majd, aki az élet.
Elszánás, akarat, erő.
Ami motivált engemet,
hogy bennük legyek a jövő.
Ha erős és szilárd voltam,
örökségül adom nekik.
Amit egykor én kaptam
azoktól, akik őseink.
Így leszünk, kik rejtőzködünk
és majd itt-ott felbukkanunk.
Elalszunk, majd feleszmélünk,
új életre feltámadunk,
Ehhez kell, hogy nagyon erős
legyen amit életünk ad.
Isten előtt is tetszetős,
ami örökre megmarad.
Így testünk addig nem vész el,
míg lesz, aki tovább adja.
Örökítő szeretettel,
ami Isten ajándéka.
Aki hiszi, hogy fikció,
utalok a szilárd tényre,
hogy van reinkarnáció,
amit hisz a Föld sok népe.
.