Tavaszváró...
Mohás kövek között, hófehér csoda,
sziromlevelén, harmatkönnyes ruha.
Gyenge szára hintázik a széllel,
Napfény-csillámmal búcsút int a télnek.
Kikelet jő, trillával madárdal ébreszt,
avar alatt új élet fakad, nézzed!
Hóvirág, ó, mi szép, egyszerű kis virág,
föld fagya felenged, színeket ölt a világ.
Fátyolba takarva, tavaszról álmodik,
illatfelhő, madárdal andalít,mámorít.
Szirmot bont, szerényen hívogat,
mosolyt csal arcomra a pirkadat.
Léleksimogató látvány, télnek szépsége,
szívmeleget ontó, a kikelet ébredése.