Négy éves koromban már olvastam.
Hiszed vagy sem,magamtól tanultam,
hisz környezetemben senki sem tudott.
Olvastam levelet,ha valaki kapott.
Könyv persze nem volt sosem a házban,
a betűket a WC papíron találtam.
Darabokra tépett Magyar Nemzet volt,
mit a szomszéd olvasott s utána kidobott.
Aztán könyvtárba jártam,olvastam sokat,
mindent mit találtam - klasszikusokat,
mindenhez vonzódtam;de főleg a verseket
habzsoltam magamba mindenek felett.
Új világba vittek,egy felemelkedett
csodás világba,én faltam a rímeket,
akkor már tudtam,írok majd verseket,
hisz szivet elbeszélni csak így lehet.
Szóképeket írni : amit látsz és érzel,
majd hasonlítják versem a zenével.
Ami a szívemben ; a tiedben is az van,
olvasod versem ; én ölellek gondolatban.