Ő az... hallani véltem a hangját,
kirohantam a kapuhoz,
da csak a mostoha szél volt,
ami a halott faleveleket hurcolta.
Ő az... hallani véltem lépteit,
s a fülem a földre tettem,
de csak egy rossz ütem versszaka volt,
amit a szél kiáltott szigorúan... ütemesen.
Ő az... látni véltem karcsú alakját,
kimagaslott - a láthatárban szilfa -,
de csak az est csalta meg szemem, és kékes, szürke füstje,
ami kibontogatta haját és mindent eltakart.