BÚCSÚ A CSERESZNYEFÁTÓL
Vigasztalhatatlan a búskomorságom,
Mégis hálás szívvel Tőled elbúcsúzom!
Évtizedeken át, sok örömet adtál,
Megettem gyümölcsöd, minden álmom voltál!
Beteg a cseresznye, a végét járja már,
Nem lesz neki többé, se tavasz, se nyár!
Tavaly már haldoklott, lehullott a sok szem,
Tavasszal virágzott, hittem, újra terem!
Mit látok, rigó is, csak úgy ide tévedt,
Jelzett a naptára: a cseresznye érett!
Nézi, nézegeti, a félig zöld szemet,
Úgy döntött, még sem kell, elhagyta a teret!
Május van, aggódom, nem látom, hogy érne,
Pedig rózsaszínű lehetne a szeme.
Drága Cseresznyefám, menj hát, ha menned kell,
Nyugodjál békében, nem felejtelek el!
Budapest, 2019. május 9.