Düh járja át a testem
Mégis mindenhol a Te neved kerestem,
Ma is holnap is és talán már nem is eresztem.
Bár tudjuk az időnk véges,
Hisz kettőnkben sok érzés kétes.
Te másnál érzed azt, mit egykor Én adtam neked,
És én is másban láttam meg, mitől talán jobb lehetek.
Csalók lettünk, egymás csalói,
Pedig ez az érzés azthiszem valódi,
Te is mással én is mást,
Hagyjuk ezt az önámítást.