Nosztalgia !
Emlékeim visznek vissza abba a városban
ahol nőttem fel,ahol a fél életemet töltöttem el.
Ahol a lányok mosolya felébresztette bennem
az életet,ahol választani soha nem tudtam,
szerettem mindegyiket !
Több mint nosztagia ez,több mindennél,
ahol a legboldogabb voltam az életem kezdetén !
Fáj néha ha rágondolok,milyen könyörtelen az élet,
elvett tőlem mindent,csak az emléket hagyta meg,
amiktöl gyakran szenvedek !
Bennem él a város amit kiirtani nem lehet,bármennyi
idő telt el azóta,szivem hozzá egyre jobban közeleg,
túléltem sok barátokat,kikért mindég fáj a szivem,
Ha csak a déli harangszót hallanám amit akkor nem
értékeltem,most felébresztene millió könnyeket bennem
Ágostom Tibor