Örök közdelem a 3 testvér között,
Együtt, mégis egymás ellen az élet üzött,
Akarat, imádat, óriás tisztelet,
Emelt fővel néznek a fáradt istenek.
Egó, minden fösvény böszme ura,
Amilyen szép, maga oly rusnya,
Felemel, elzár és istent alkot,
Kihúzza az ég felé a véres kardot.
Az állat, az üldözött vad benned,
Fel támad, csak nem kell hozzá enned,
Szét tépi a szíved és a bogarakkal eteti fel,
Félig ember-állat, mit soha nem érnek el.
Az isten, minden éned leghatalmasabbika,
Minek legyőzéséhez nem elég ezer bika,
Az ki istenné válik és alattvalóit öli,
Az ember ezen három, Freud így üdvözi.