Tóparti kaland
Írta: reitinger jolan Dátum: Június 27 2019 09:30:53
H
Pecázni indult el Kelemen,
a botja csak úgy állt mereven,
s talán egy villantót,
az ami villant ott,
Teljes hír
Pecázni indult el Kelemen,
a botja csak úgy állt mereven,
s talán egy villantót,
az ami villant ott,
mit tart a kezében Kelemen.
Így ment be a vízbe, nesztelen,
messziről úgy látszott meztelen,
bár kissé vénecske,
kukacát keresve,
mélyen meghajolt Kelemen.
Távolban fürdőzött Emese,
nem állt jól neki a szeme se,
rázta a fenekét,
a víznek tetejét,
vidáman lubickolt Emese.
Vele volt a begyes Ledérke,
hát bizony egy kissé tehénke,
rezgett a tokája,
a kolbászt kívánta,
bekapná mindennap ebédre.
Azt kérdi tőle a Kelemen,
legelhetek-e a begyeden,
Ha van jó kolbászod,
biz én el nem mászok,
Ledérke átlát a cseleken.
Kapott az alkalmon a pecás,
a horgot bekapta nem vitás,
egy töppedt kis kolbászt
kap elő a horgász,
de vajon mi ez a kacagás?
Mit akarsz mindezzel te nekem?
Ledérke kimondja kereken,
ez inkább egy kukac,
az amit most mutatsz,
menj inkább horgászni Kelemen!
Ha elmegy egyszer a kis hajó,
vén kecske előtt is ott a só,
kis kukac, nagy kukac,
na, te most min mulatsz,
nevess csak kedves olvasó!