Debreczeni Zsolt: Éjszakák
Éjszakák, s a felkelő nap árnya,
szívemben az álmok álmodója,
Lelkek, melyek sötéltbe vesznek el,
tiszták, s semmi sincs közel.
Még az sem mely, a hajnalt felkelti,
csillogó túzvirág, vagy rideg hideg senki.
Valaki mégis felkelti a fényt,
hogy megtörje a szívében, a megdermedő éjt....