Az autóra várva
Írta: Toni Dátum: Szeptember 27 2019 13:26:33
H

Kinn a kertben délután a hűvösben kicsit elszundikáltam
kifáradtam, mert az előbb, egy kis darab földet felástam,
élveztem egy nyugdíjas ember megérdemelt délutáni álmát
amikor az óra csörgése, kihúzta a fejem alól a párnát.
Teljes hír


Az autóra várva
***
Kinn a kertben délután a hűvösben kicsit elszundikáltam
kifáradtam, mert az előbb, egy kis darab földet felástam,
élveztem egy nyugdíjas ember megérdemelt délutáni álmát
amikor az óra csörgése, kihúzta a fejem alól a párnát.
***
Csörög az óra, fel kell kelnem, az autót kell a műhelybe vinni
de az biztos, máskor nem fogok a teraszon üdítő italt inni,
legfeljebb megiszok még az autóra várok, gyorsan egy feketét
félek, hogy valaki valóban, a megálmodott tyúkszememre lép.
***
Most itt ülök Bruggban egy kis kávéház napos teraszán
élvezem a meleg nyári napot, amely melegen süt le rám,
az autót leadtam évi szervizre itt a sarkon egy garázsban
élvezném a napot, de érdekes, ma nagyon sok darázs van.
***
Szívesen innák a friss üdítő italból végre egy kortyot
de a pohár szélén egy kövér darázs hangosan hortyog,
meglököm a kezemmel, szálljon már egy kicsit odébb
de pont akkor, egy csinos pincérlány az asztalomhoz lép.
***
A lányra nézve, darazsat poharamról akartam elzavarni
de a darázs csökönyösen a pohár szélén akart maradni,
felvettem az asztalról az újságot, azzal akartam rácsapni
de az asztalon feldűlő poharat, már nem tudtam elkapni.
***
A kislány fehér kis kötője hirtelen rózsaszínre változott
de alatta a szoknyája, csak két kis sötét pontot kapott,
mérgemben magamat ütöttem volna most szívesen agyon
de annak akinek nincs agya, annál hova üssön egy barom?
***
Hirtelen egyetlen értelmes szavat kimondani nem tudtam
csak néztem a lányra, értelmetlenül összevissza dadogtam,
olyan jól esett volna, most valahonnan egy külső segítség
de felettem rendületlenül tovább ragyogott, a felhőtlen kék ég.
***
„Nem baj bácsikám, nem történ itt ma semmi komolyabb baj!”
A fejemen felállt, a régi szép időkből visszamaradt pár szál haj,
hallottad, azt mondta, bácsikám, kérdem hihetetlenül magam
legszívesebben ki csupálnám, azt a megmaradt pár szál hajam.
***
De azt a pár szál hajat én mégis ott a fejemen hagytam
de azoknak a töveit, már majdnem véresre kapartam,
igen az élet már réges-régen szó nélkül elszaladt felettem
évekkel ezelőtt a futó éveken, mindig csak nevettem.
***
Szóltam a kis lánynak, mert lassan fizetni akartam
fizettem szó nélkül, és a malőrért, jó borravalót adtam,
elhoztam a kocsit is, hazafelé menve a sarki garázsból
de ebben az évben, elegem lesz nekem, minden darázsból.
***
Mucsi Antal-Tóni 2011 Június 11