Tudod szép az ősz itt a Balatonnál
Ahogy platán levele a vízre simul
S vénasszony nyárnak ősz pillantása vidul
Ahogy csobog itt a csend végtelen kéken
Pont mint lelkem csobogott benned oly régen
S szemben a tihanyi lankák elhenyélnek
Isten hangján búgva a kanyargó szélnek
Mely bőrömön játszik elmúlt dallamot
S visszaringat hozzád mint a csónakot
A túlsó partra, hová örökkön vágyott
Mit megálmodott, kívánt, akart, sóvárgott
Tudod szép az ősz itt a Balatonnál
Ahogy platán levele leforog mélybe
Mint utolsó pillantás a nyár szemébe'